1) Klíma és tájhasználat múltbeli változásai, és hatásuk a közösségekre

A kutatás célja különböző tér- és időskálákon számszerűsíteni a múltban lezajlott változásokat a klímában és a tájhasználatban, az életközösségek ezekre adott válaszait és a válaszok sebességét. Leghosszabb időskálán, az üledékeken végzett paleoökológiai vizsgálatok segítségével kaphatunk adatokat a klíma- és tájhasználat-változások hatására a közösségek összetételében bekövetkező változásokról. Évszázados léptékben a változások írott források és történeti térképek alapján rekonstruálhatók, ami a konzervációbiológiai kutatások frontvonalát jelenti. Évtizedes időtávon a fajok tömegességére vonatkozó adatok is rendelkezésre állnak, ami lehetővé teszi funkcionális diverzitáson alapuló módszerek alkalmazását. A Balaton és a Duna esetében Európában egyedülálló, több évtizedes fitoplankton és zooplankton adatsorokkal rendelkezünk. A változások elemzése azért is különösen fontos, mert az elmúlt évtizedekben a Balaton és a Duna esetében is drasztikus környezeti változások történtek.

1.1 Negyedidőszaki hőmérséklet és környezet rekonstrukció a Kárpát-medencében árvaszúnyog és pollen maradványok alapján

Kárpát-medencében elhelyezkedő tavak és lápok paleo-limnológiai és paleo-ökológiai vizsgálata. Eredményeinkkel hozzájárulunk a Kárpátok régió negyedidőszaki klimatikus és környezeti változásainak feltárásához és ezáltal az európai klímamodellek eredményeinek pontosításához.

Publikációk
Szabó, Z., K. Buczkó, A. Haliuc, I. Pál, J.L. Korponai, R.Cs. Begy, D. Veres, T.P. Luoto, A.R. Zsigmond, E.K. Magyari (2020) Ecosystem shift of a mountain lake under climate and human pressure: A move out from the safe operating space. Science of the Total Environment 743: 140584
Toth, M, M van Hardenbroek, N Bleicher & O Heiri (2019) Pronounced early human impact on lakeshore environments documented by aquatic invertebrate remains in waterlogged Neolithic settlement deposits. Quaternary Science Reviews 205: 126-142
Magyari, Enikő, Ildikó Vincze, Ildikó Orbán, Tamás Bíró & Ilona Pál (2018) Timing of major forest compositional changes and tree expansions in the Retezat Mts during the last 16,000 years. QUATERNARY INTERNATIONAL 477: pp. 40-58.
Tóth, M. et al. ... (2017) Limnological changes in South Carpathian glacier-formed lakes (Retezat Mountains, Romania) during the Late Glacial and the Holocene: a synthesis. Quaternary International, In press, available on-line
Vincze, I. ... M. Tóth, ... E. K. Magyari (2017) Holocene treeline and timberline changes in the South Carpathians (Romania): Climatic and anthropogenic drivers on the southern slopes of the Retezat Mountains. The Holocene, First Published April 20, 2017, https://doi.org/10.1177/0959683617702227

1.2 Történeti tájökológiai és botanikai kutatások

Történeti térképek, légifelvételek és műholdfelvételek segítségével vizsgáljuk a hazai táj növényzetének változását 1783-tól napjainkig. A kiterjedés és a térbeli mintázatok változását 5000 ponton és 120 mintaterületen vizsgáljuk. A hatótényezők jobb megértése érdekében a tájban élő emberek ökológiai emlékezetét (oral history) is kutatjuk.

Publikációk
Biró, M., Molnár, Zs., Öllerer, K., Lengyel, A., Ulicsni, V., Szabados, K., Kiš, A., Perić, R., Demeter, L., Babai, D. (2020) Conservation and herding co-benefit from traditional extensive wetland grazing. Agriculture, Ecosystems and Environment. 300:106983 First Online
Biró, M., J. Bölöni & Zs. Molnár (2018) Use of long‐term data to evaluate loss and endangerment status of Natura 2000 habitats and effects of protected areas. Conservation Biology 32(3): 660-671.
Mihók, B. et al. ... (2017) Biodiversity on the waves of history: conservation in a changing social and institutional environment in Hungary, a post-soviet EU member state. Biological Conservation 211: 67-75

1.4 A környezeti tényezők hatása a fitoplankton funkcionális és genetikai diverzitására

A kutatás elsődleges célja annak megállapítása, hogy a környezeti tényezők változása (klímaváltozás, tápanyagterhelés, tájhasználat) hogyan tükröződik a planktonikus alga (fitoplankton) közösségek funkcionális összetételének tér- és időbeli mintázatában. A rendelkezésre álló hosszútávú adatsorok
elemzése révén teljesebb képet kaphatunk a víztestekben zajló folyamatok, az alga közösségek és a vízminőség közötti kapcsolatrendszerről.