2) Klímaváltozás: előrejelzések, kísérletek és modellek alapján

A kutatás célja a klímaváltozás várható ökológiai hatásainak előrejelzése terepi kísérletezés, vegetációmodellezés és biogeokémiai ökoszisztéma-modellezés segítségével. A terepi kísérletezés a klímaváltozás-kutatások egyik gyakran alkalmazott módszere, mert időben előrehozza, így vizsgálhatóvá teszi a várható változásokat. Az eddigi kísérletek nagyban hozzájárultak ismereteink bővítéséhez, de szükség van az eddigieknél intenzívebb kezelésekre, amelyek az ökoszisztémák jelentős átalakulását (regime shift) indukálják.

A klímaváltozás vegetációra gyakorolt hatásának modellezésénél eddig jellemzően faji szintű elterjedési adatokból indultak ki. A növényfajok azonban közösségekben élnek, és közöttük jelentős kölcsönhatások vannak. Ezen felismerésen alapulva nemzetközi szinten is új, a vegetációtípusok elterjedési adatain alapuló modellezést végzünk.

2.1 Klímakísérletek Fülöpházán

Korábban kimutattuk, hogy a bolygatások növelik a vegetáció klímaváltozásra való érzékenységét. Ugyanakkor az eddigi klímaváltozás-kísérleteket általában bolygatatlan, természetközeli állományokban végezték, és ezek általában nem is vezettek a növényzet jelentős átalakulásához. Ezért homoki gyepekben olyan új típusú kísérletet végzünk, ahol a klímaváltozást szimuláló kezelést (csapadékkizárás) bolygatással kombináljuk, ami a gyepalkotó fajok pusztulásához vezet, így a klímaváltozás hatását a regenerációra is tudjuk vizsgálni. Ugyancsak vizsgáljuk hogy a szárazságkezelés és a bolygatás hogyan befolyásolja a tájban már jelenlévő inváziós növényfajok megtelepedését.

Publikációk
Szitár, K, Gy Kröel-Dulay & K Török (2018) Invasive Asclepias syriaca can have facilitative effects on native grass establishment in a water‐stressed ecosystem. Applied Vegetation Science. doi: 10.1111/avsc.12397
Ónodi, G. et al. ... (2017) Comparing the accuracy of three non-destructive methods in estimating aboveground plant biomass. Community Ecology 18(1):56-62
Ónodi, G. et al. ... (2017) Estimating aboveground herbaceous plant biomass via proxies: The confounding effects of sampling year and precipitation. Ecological Indicators 79:355-360

2.2 Potenciális természetes vegetáció modellezése

A potenciális természetes vegetáció megadja, hogy milyen vegetáció igényeinek felel meg az aktuális környezet adott helyen. Ez alapja lehet természetvédelmi és restaurációs döntéseknek, valamint tájértékelésnek. Kutatásunkban ezt a becslést végezzük el és elemezzük tovább Magyarország teljes területén.

Publikációk
Somodi, I. et al. ... (2017) Implementation and application of multiple potential natural vegetation models – a case study of Hungary. Journal of Vegetation Science, in press, available on-line
Somodi, I., N. Lepesi, Z. Botta-Dukát (2017) Prevalence dependence in model goodness measures with special emphasis on true skill statistics. Ecology and Evolution 7(3): 863-872

2.3 Klíma- és tájhasználat változás ökoszisztéma szemléletű modellezése térben és időben

Egyes modellek meteorológiai és klímaszcenáriós adatok felhasználásával képesek szimulálni szárazföldi ökoszisztémák működését. Figyelembe tudják venni a mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás emberi beavatkozásainak hatását, ezért fontos kísérleti eszközök különböző klimatikus és tájhasználati szcenáriók következményeinek előrejelzéséhez.

Publikációk
Horváth F., Á. Bede-Fazekas, D. Ittzés, A. Kovács-Hostyánszki and E Tanács (2020) Legyen ökoszisztéma miniszter, szimulációs játék a baljós ökológiai változások visszafordítására. Institute of Ecology and Botany, Centre for Ecological Research, URL - http://okoszisztema-miniszter.hu/