3) A tájhasználat hatásának kísérletes vizsgálata

Terepi kísérletek és megfigyeléseken alapuló vizsgálatok alapján kutatjuk a kölünböző erdőgazdálkodási módok hatását az erdők biodiverzitására, termőhelyére és felújulására. Kutatásainkkal hozzá kívánunk járulni az ökológiailag is fenntartható erdőgazdálkodás és a természetvédelmi erdőkezelés megalapozásához.

A legfontosabb tájhasználati módok füves élőhelyek állatközösségeire gyakorolt hatásait vizsgáljuk terepi kísérletekkel és megfigyelésekkel. Többféle tájhasználati mód (kaszálás, legeltetés, égetés) hatását egy intenzitási gradiens (intenzív és extenzív szántóművelés; degradált, restaurált, természetközeli gyepek; természetes szikes és löszös gyepek kaszálása és legeltetése) mentén és egy nedvességi gradiens (száraz löszgyepek, szikes gyepek, időszakosan vízzel borított rétek és szikes mocsarak) mentén végezzük több állatcsoport (ízeltlábúak, kétéltűek, madarak, kisemlősök) esetén. A vizsgálat a természetvédelmi gyakorlat számára közvetlenül alkalmazható ismereteket eredményez és megalapozza a közösségek szerveződésének (5.2.) és az ökoszisztéma-funkciók és szolgáltatások (6.) részletes vizsgálatát.

A szélsőséges vízszint ingadozás, a betöményedés, a kiszáradás, a hőmérséklet és a páratartalom hatása felszíni vizek rögzült és planktonikus gerinctelen állatvilágra és a halak embrionális fejlődésére.

Terepi megfigyelések keretében vizsgáljuk az emberi természetátalakító tevékenységek hatását vízi élőlényközösségek szerveződésére. Összehasonlítjuk a halközösségek sokféleségét különböző tájhasználatú területeken átfolyó vízfolyásokban, így pl. természetvédelmi, mezőgazdasági művelés alatt álló és urban területeken. Döntést segítő optimalizációs modellt dolgozunk ki a vízfolyások biológiai integritásának, konnektivitási kapcsolatainak és a különböző ökoszisztéma szolgáltatások optimális fenntartásának vízgyűjtő léptékű tervezéséhez.