Kis jégkorszak, középkori meleg időszak, globális felmelegedés? Ezekről a jól ismert, többségében írott forrásokkal is dokumentált, klímaváltozásokról Európa szerte sokat hallunk, és egyre többet tudunk a regionális különbségekről. Minél pontosabb megismerésük azért is indokolt, mivel jelentős hatást gyakoroltak az emberi kultúrákra, és napjaink élővilágát is befolyásolták. Mivel ezek a földtörténeti értelemben, a közelmúltban lejátszódott klímaingadozások a földpályaelemek maihoz hasonló konstellációja mentén alakultak ki, pontos dokumentálásuk nagyban hozzájárul a globális felmelegedés várható hatásainak megértéséhez a Kárpát-medencében.
A tavi üledékek, így a Balaton üledékének a vizsgálata lehetővé teszi a közelmúltban lejátszódott éghajlati fluktuációknak a megismerését. Kihasználva, hogy hosszú évek enyhe teleit követően, idén a Balaton jege 30 cm körüli vastagságúra hízott,
az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának és az MTA Atommag Kutató Intézetének munkatársai: Dr. Tóth Mónika, Dr. Magyari Enikő és Dr. Braun Mihály expedíciót szerveztek a jégre.
.
Az expedíció célja a tavi üledék mintavételezése és a múlt éghajlatának rekonstrukciója volt. A kutatók megfelelő felszereléssel, mentőeszközökkel, a siófoki Vízirendészet munkatársaival együttműködve, tanácsaikat megfogadva, három napig dolgoztak a Balaton jegén, Balatonudvari és Balatonszárszó közt. A Balaton üledékének mintavételezéséhez szükséges nagy mennyiségű felszerelést szánokon húzva juttatták el a parttól 2-4 km távolságban elhelyezkedő fúráspontokhoz,
melyek kijelölése során arra törekedtek, hogy azok illeszkedjenek a tavon végzett korábbi történeti kutatásokhoz. Ebben segítségükre voltak a nyolcvanas években Dr. Cserny Tibor által vezetett Balaton kutatás eredményei, valamint az ELTE Geofizikai Tanszéke (Dr. Visnovitz Ferenc) által készített szeizmikus felvételek is a tó üledékéről. A személyes konzultációk eredményeképpen három pontot jelöltek ki a kutatók a Balaton jegén, ahol a fiatal üledékek nagy vastagságban találhatók meg, és a hullámzás hatására történő felkeveredés a legkisebb mértékű.
A Balaton északi partjainál akár 17 ezer éves üledékek is megtalálhatók, míg a tó üledéke a déli partok közelében fiatalabb. A vizsgált észak-déli transzekt mentén a szeizmikus profil 3-4 méter közötti iszapvastagságot jelzett. A kutatók izgatottan várták, hogy az üledék összetétele a várakozásoknak megfelelően alakul-e. A lágy iszapot egészen 3 méteres üledék mélységig kézi erővel sikerült mintázzák, Livingstone-típusú dugattyús mag-mintavevővel.
Majd 3 méter alatt sekélyvízi környezetet jelző, homokos, csiga és növényi maradványokban gazdag, keményebb üledéket harántoltak, ami feltehetőleg a tó kialakulásának kezdetén volt jellemező.
A harmadidőszaki Pannon-tó homokos-kőzetlisztes üledékei éles határral váltak a Balaton tavi rétegektől, 2-5 cm átmérőjű kavicsokkal a pannon felső határán.
.
A kiemelt, átlagosan 4-4,5 m üledékoszlopok számos vizsgálatnak lesznek alávetve az elkövetkezendő hónapokban. Az üledék pollen és árvaszúnyog maradványainak elemzése számos klímaparaméter mennyiségi becslését teszi majd lehetővé. Emellett az egyik legfontosabb célkitűzés az üledékek kormeghatározása radiometrikus módszerekkel (radioaktív ólom, cézium és szén izotóp vizsgálatok segítségével). A kutatók célja a Balaton kialakulásától napjainkig a területen végbement klimatikus és fontosabb ökológiai (vízszint, tápanyag-ellátottság, növényzet) változások végig követése és minél pontosabb leírása, különös tekintettel az utolsó 2000 év történetére.
A gyönyörű és változatos jégmező számos veszélyt is rejtett magában munka közben. A kutatóknak hosszan elnyúló rianásokat kellett keresztezzenek az északi part viszonylagos közelében, amit az első mintavételi napon még helyenként nyílt víz borított, és minden nap hallották új rianások létrejöttét. A 2017-es balatoni jég tehát nemcsak a kalandra vágyó embereknek, de a tudománynak is kedvezett.
A kutatást az MTA Ökológiai Kutatóközpont GINOP-2.3.2-15-2016-00019 projektje finanszírozza (Ökoszisztémák fenntartható működtetése – felfedezésekkel a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérsékléséért).
Dr. Tóth Mónika - http://www.ecolres.hu/Toth.Monika
Dr. Magyari Enikő - http://paleo.hu/hu/magyari
Dr. Braun Mihály - http://w3.atomki.hu/hekal/munkatarsaink_hu.html
Dr. Cserny Tibor - http://www.emk.nyme.hu/index.php?id=23346&L=1&id=23346
Dr. Visnovitz Ferenc - http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2015/visnovitz_f.pdf
