5) Az életközösségek szerveződése: a modern egyesített elmélet tesztje

A kutatás célja, hogy meghatározzuk a biodiverzitást és ezen keresztül ökoszisztéma funkciókat meghatározó folyamatok relatív fontosságát az életközösségek szerveződésében. Ennek során részben a meglévő adatsorainkra, részben a projektben az új kutatások során gyűjtött adatokra támaszkodva tervezzük ellenőrizni a legfontosabb közösségszerveződési elméletek predikcióit.

Közös elméleti és módszertani alapról kiindulva a modern koegzisztencia és metaközösségi elméletet alkalmazva egyszerre vizsgáljuk a helyi környezeti tényezők, a táji jellemzők és a térben korlátozott diszperzió relatív hatását a különböző szárazföldi és vízi életközösségek szerkezetére, fajgazdagságára és funkcionális diverzitására különböző élőlénycsoportokban (szárazföldi növények, makroszkopikus gerinctelenek, halak). A jelleg-alapú megközelítés lehetővé teszi, hogy a különböző élőlénycsoportokra azonos módszereket alkalmazzunk, és így az eredmények összehasonlíthatóak és szintetizálhatóak lesznek.

Az életközösségek összetételét alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló fajkészlet, amelyet gyakran állandónak tekintenek. A lokális kihalások és az új fajok betelepedése azonban rövidtávon is jelentős változásokat hozhat a fajkészletben, ezért ezt az eddig figyelmen kívül hagyott hatást is vizsgálni fogjuk.

5.1 Társulásszerveződési folyamatok vizsgálatára kidolgozott módszerek tesztelése szimulált adatokon

Korábbi vizsgálataink igazolták (Botta-Dukát & Czúcz 2015), hogy a szakirodalomban szereplő elemző módszerek egy része félrevezető eredményeket ad, ezért alkalmazás előtt minden módszert érdemes szimulált adatokon tesztelni. Ehhez kidolgoztunk egy egyedalapú szimulációs keretrendszert, amit az aktuális kérdéshez lehet adaptálni.

Publikációk
Ádám Kun, Beáta Oborny & Ulf Dieckmann (2019) Five main phases of landscape degradation revealed by a dynamic mesoscale model analysing the splitting, shrinking, and disappearing of habitat patches. Scientific Reports 9: 11149
Michael T. Gastner, Károly Takács, Máté Gulyás, Zsuzsanna Szvetelszky, Beáta Oborny (2019) The impact of hypocrisy on opinion formation: A dynamic model. PLOS ONE 14(6): e0218729
Róbert Juhász and Beáta Oborny (2019) Percolation theory suggests some universal features in range margins across environmental gradients. arXiv:1909.00585 [q-bio.PE]
Schmera, D, J Podani, Z Botta-Dukát & T Erős (2018) On the reliability of the Elements of Metacommunity Structure framework for separating idealized metacommunity patterns. Ecological Indicators 85: 853–860

5.2 Füves élőhelyek állatközösségeinek szerveződése

A gyepi életközösségek szerveződéséről szerzett eddigi ismeretek jelentős része növényfajokon és a növényzeten alapul. Ebben a vizsgálatban egy nagy térbeli léptékű, táji szintű élőhely-helyreállítási és kezelési program ízeltlábú és gerinces állatfajokra vonatkozó adatai (3.2.) alapján az adatok egységes keretbe rendezésével és elemzésével teszteljük a legfontosabb közösségszerveződési elméleteknek a taxonómiai és funkcionális diverzitással illetve a fajösszetétel változásaival kapcsolatos predikcióit.

Publikációk
Lengyel, Sz, B Kosztyi, DS Schmeller, P-Y Henry, M Kotarac, Y-P Lin & K Henle (2018) Evaluating and benchmarking biodiversity monitoring: Metadata-based indicators for sampling design, sampling effort and data analysis. Ecological Indicators 85: 624-633

5.3 Társulási szabályok jelleg-alapú vizsgálata

A jelleg alapú elemző módszerek lehetővé teszik a táji léptékű (mass effect) és lokális (környezeti szűrők, korlátozott hasonlóság) társulás-szerveződésben játszott szerepének becslését és annak kimutatását, hogy az egyes folyamatokkal milyen jellegek vannak összefüggésben. A korábban szárazföldi növénytársulásokban sikerrel alkalmazott módszereket kiterjesztjük más élőlényközösségekre is.

5.4 Vízi ökoszisztémák élőlény közösségeinek szerveződése

Tanulmányozzuk a vízi ökoszisztémák méretének és a habitat diverzitásnak a hatását a planktonikus és bentikus algák diverzitására. Vizsgáljuk a járulékos kisvizek jelentőségét fokozottan védett mocsári élőhelyek biodiverzitásának alakulásában. Modellezzük a környezeti és térbeli tényezők relatív szerepét a folyóvízi makrogerinctelen metaközösségi mintázatok kialakításában.

Publikációk
Muhl, Rika MW, DL Roelke, T Zohary, M Moustaka‐Gouni, U Sommer, G Borics, U Gaedke, FG Withrow & J Bhattacharyya (2018) Resisting annihilation: relationships between functional trait dissimilarity, assemblage competitive power and allelopath. Ecology Letters 21(9): 1390-1400
Várbíró G, J Padisák, Z Nagy-László, A Abonyi, I Stanković, M Gligora Udovič, V B-Béres & G Borics (2018) How length of light exposure shapes the development of riverine algal biomass in temperate rivers? . Hydrobiologia 809: 53–63.
B-Béres, V. et al. ... (2017) Ecological background of diatom functional groups: Comparability of classification systems. Ecological Indicators 82:183-188

5.5 Kis asztatikus vizes élőhelyek bentonikus kovaalga közösségeinek szerveződése

Tanulmányozzuk azokat a fő drivereket, amik meghatározzák kis, időszakos vizes élőhelyek bentonikus kovaalga közösségeinek az összetételét, diverzitását.

Publikációk
Angéla Földi, Éva Ács, István Grigorszky, Luc Ector, Carlos Eduardo Wetzel, Gábor Várbíró, Keve Tihamér Kiss, Péter Dobosy, Zsuzsa Trábert, Andrea K.Borsodi, Mónika Duleba (2018) Unexpected consequences of bombing. Community level response of epiphytic diatoms to environmental stress in a saline bomb crater pond area. PLoS ONE 13(10): e0205343
Ács, É. et al. ... (2017) Biogeography and morphology of a poorly known S e l l a p h o r a species. FOTTEA, Olomouc 17(1):57-64
Ács, É. et al. ... (2017) Nitzschia austriaca Hustedt: a characteristic diatom of Hungarian inland saline waters including a morphological comparison with the type material. Phytotaxa 308(1):054-065
Vad, F. Cs. ... A. Föld, A. Tóth, B. Tóth, ... A. Móra ... É. Ács (2017) Wartime scars or reservoirs of biodiversity? The value of bomb crater ponds in aquatic conservation. Biological Conservation 209:253-262